papírszerelem

 Sokszor nem is gondoljuk, hogy az apró dolgok mennyire megváltoztatják a mindennapunkat: feltöltenek, kikapcsolnak abból a körforgásból,  melybe a hétköznapok sodrásában napról-napra részesülünk. Bónusz, hogy nemcsak saját magunkat tölthetjük fel, hanem valaki mást is mosolyra fakaszthatunk. A karácsony előtti idő pont annyira szól a várakozásról, vagyakozásról, mint a találkozásokról. Találkozás önmagunkkal s másokkal is a csendben, a félhomályban, a pillanatban. Vágyakozni a tökéletesre, a tökéletességre. Nagyon nehéz, hogy ezek az időszakok ne teljenek el hamar, de lassítani nem tudjuk az időt, csak valahogy megélni, átélni, megtölteni tartalommal. Kiélvezni a pillanatot és dolgozni saját magunkon, hogy jobbak, önzetlenebbek legyünk. Mik a hibáim, megrögzött rossz szokásaim,  melyek eltávolítanak Karácsony lényegétől? De jó volna " Igaz hittel, gyermek szívvel a  világgal k ibékülni, s zeretetben üdvözülni" (Ady E: Karácsony).  Kibékülni önmagunkkal, embertá...

 Ismét eltelt egy év, s nem mondhatjuk, hogy gyorsan. Hol gyorsabban, hol döcögősebben. Sok mindent mondhatunk 2020-ról, de hogy könnyű lett volna, azt nem.  Ugyanakkor mégsem gondolok úgy erre az évre, hogy ne találnék benne semmi jót. Sok volt a veszteség. Sokan elvesztették szeretteiket,  munkájukat, veszítettünk nagy művészeket, írókat, sportlegendákat. Az emberek szemében rettegés, félelem, még most is nehéz mosolyogni a maszkok mögött. A lélek megpróbáltatott a bezártságban. Némelyeket közelebb vitt egymáshoz, másokat végképp eltaszított egymástól 2020. De a sok rossz, a sok sötét dolog ellenére tanulhattunk: "emberségből példát", ha segítettünk egy szatyor élelemmel a környezetünkben lévő vírusban szenvedő,karanténos embertársainknak. Vagy csak felhívtunk egyet is azok közül az idős rokonaink közül, akik a négy fal közé kényszerültek.  Szeretetből, ha nem önös érdekeinket néztük, hogy mennyire van honvágyunk,mennyire hiányoznak a családtagjaink, a társasági él...