papírszerelem

 Sokkal kevesebb időm lett, mint amennyire számítottam. Persze ez mind annak köszönhető, hogy egy fenékkel akarok több lovat megülni. Nem fogok szabatkozni, mert teljesen felesleges. Erőmhöz mérten mindent megteszek, hogy haladjak, de nem mindig sikerül. Sőt, nagyon sokszor nem sikerül. De ha ismertek, sosem adom fel az idővel való zsonglőrködést. Sajnos a nem-et mondás nem az erősségem, de azért már egyre több időt sikerül kiszakítani az egyéb kis projektjeimre. Úgyhogy rengeteg  jó néhány projektem lehetséges, hogy nem teljesül, s a fiókban fog maradni, bár még van másfél hét húsvétig, úgyhogy nem mondok le teljesen ezekről... Az alábbiak között két számomra fontosabb vagy érdekesebb munka van. Az egyik mindjárt a nyitóképen lévő madár (vörösbegy), amitől annyira féltem, hogy azt gondoltam, na én madarakkal biztos nem próbálkozom. Sokáig halogattam ennek az elkészítését, volt, hogy inkább bele se kezdek, csinálok mást, de aztán legyőztem a félelmeimet. Úgy voltam vele, ha ne...

 Hoztam egy válogatást a korábbi húsvéti képeslapjaimból. Némelyik könnyebb, némelyik közepesen nehéz, de remélem inspirállak egy kis alkotásra:

  Végérvényesen itt a tavasz! Legalábbis nagyon remélem.  Ezeknek a viragoknak is van egy története. A vágósablon még a két ünnep között megérkezett,de valahogy egész januárban nem volt hangulatom alkotni. Még egy próbavágást se csináltam vele, pedig korábban azért rendeltem mert volt pár tervem. Aztán február elejénelhatároztam,hogy mindenképpen ilyen rózsás dekor lesz anya szülinapi tortán,de még akkor se csináltam próbát,de megnéztem egy videót róla. Telt az idő, s egyik nap görgetem az instát s egyik hobbytársnál,akit követek az ötletem megvalósulását láttam. Jól leszidtam saját magamat, körhinta magam,hogy hogy lehetek ilyen lusta,hogy tele vagyok ötletekkel, de nem lépek a tettek mezejére csak ábrándozom. Így sikerült rávennem magam az alkotásra, amely ugyan lételemem,  de a szürke hónapok lelankasztottak. S aztán már beindult a gépezet, csak egyszer kell rájönni a módra, kicsit gyakorolni és a 10. Virág már szebb lesz. Így már az is egyértelmű volt, hogy milyen les...

 Még december végén megfogadtam - pedig nem szoktam újévi fogadalmat tenni - , szóval már egy ideje halogattam a konyhai szekrényekben való rendrakást. Kissé elkeserítő, hogy egyes tárgyak háttérbe szorulnak, s így a létezésükről is megfeledkezünk. Élelmiszereknél ez azért bosszantó, mert előfordulhat, hogy azért veszünk még egy csomag prézlit, mert úgy emlékszünk, már elfogyott. Pedig csak jól megbújt a rizs hátánál. Ha rendszer van könnyebb a szemnek meglátni miből gazdálkodhatunk.  Oda vagyok a szép üvegekért. Aki ismer,annak nem újdonság. De csak a szépekért! Képes vagyok csak azért megvenni egy joghurtot vagy befőttet, mert szép, formás az üvege. Na ezért is van az, hogy nagyrészt igyekszem mindent üvegekben tárolni. Meg persze azért is, mert így :  Sokkal átláthatóbb, látom,amikor kifogy valami,  Könnyebb tisztán tartani a polcokat,nem szóródik ki a fűszet Nem megy bele könnyen a moly A hő, levegő, napfény hatására nem megy tönkre túl hamar Ingyen vannak, csak ...

 Sokszor van úgy, hogy éppen aktuálisan nem jut eszünkbe semmi értelmes, hasznos ajándék, amivel meglephetnénk a másikat, mert vagy megvan mindene, vagy nem vágyik különösebben semmilyen tárgyra. Mivel kacatokat pedig nem ajándékozunk, így jöhet szóba egy adag befőtt, bonbon kinek-kinek tetszés szerint. De nem akármilyen bonbonok, lekvárok ezek, csupa-csupa szeretetből készültek. Ezt a szép szives üveg szeretet befőttet pár éve kaptam az unokahúgomtól. Tavaly tavasszal a karantén idején, amikor 2 hónapig nem utazhattam haza a szeretteimhez sokszor fogyasztottam belőle, hogy jobb kedvre derüljek, hogy új lendületet adjak a minden napjaimnak. Látszólag ez nem más, mint papír, de higgyétek el, hogy ezek varázs papírok. Olyan papír fecnik,  melyek képesek mosolyt varázsolni a szomorkás arcra, gyógyítanak, képesek lelkesíteni, felüdíteni,  megédesíteni, motiválttá, lendületessé tenni a minden napokat. Ez csak egy - két morzsa... nyilván mindet nem fényképeztem le, de volt, hog...

 Még nem teljesen vagyok belelkesülve, kicsit elvisznek a szürke, munkás hétköznapok, de azért próbálom legalább a családtagjaimat meglepni: Unokahúgom aki egyben "sós" keresztlányom 20 éves lett: Természetesen a csupa csoki kívánság tortán kívül a torta táblát is én készítettem. Illetve készült pár tavaszi lap névnapra:

 Ismét eltelt egy év, s nem mondhatjuk, hogy gyorsan. Hol gyorsabban, hol döcögősebben. Sok mindent mondhatunk 2020-ról, de hogy könnyű lett volna, azt nem.  Ugyanakkor mégsem gondolok úgy erre az évre, hogy ne találnék benne semmi jót. Sok volt a veszteség. Sokan elvesztették szeretteiket,  munkájukat, veszítettünk nagy művészeket, írókat, sportlegendákat. Az emberek szemében rettegés, félelem, még most is nehéz mosolyogni a maszkok mögött. A lélek megpróbáltatott a bezártságban. Némelyeket közelebb vitt egymáshoz, másokat végképp eltaszított egymástól 2020. De a sok rossz, a sok sötét dolog ellenére tanulhattunk: "emberségből példát", ha segítettünk egy szatyor élelemmel a környezetünkben lévő vírusban szenvedő,karanténos embertársainknak. Vagy csak felhívtunk egyet is azok közül az idős rokonaink közül, akik a négy fal közé kényszerültek.  Szeretetből, ha nem önös érdekeinket néztük, hogy mennyire van honvágyunk,mennyire hiányoznak a családtagjaink, a társasági él...

 Számomra ez igazi kihívás, mert oda vagyok a szép csomagoló papírokért. Sajnálom is, amikor egy-egy szép darab pár perc alatt a kukában végzi. Szerintem van annak egy varázsa, hogy a megajándékozott gyermeki örömmel kezdi kicsomagolni a titkot, meglepetést. Idén azt gondoltam, hogy semennyire nem fog ez sikerülni, aztán egy kicsit mégis sikerült. Kezdem a korábban már mutatott chipszes dobozokkal. Viszont mivel nem volt sok, ezért a saját gyártású kekszeimnek kellett valami más tárolási alternatíva. A pepcoban 3 db fém doboz 1200Ft volt. 400ft egy tartós, mutatós tárolóért szerintem nem drága.  Aztán mivel én voltam anyukám Jézuskájának a beszerzési referense,  ezért sokszor a kiszállított dobozt is alkalmassá lehetett tenni némi ragasztóval és csomagoló papírral, hogy nyitható, elegáns ajándékdoboz legyen. Ezt azért tartottam fontosnak, mert egyrészt, ha szépen bontja ki,akkor másnak tovább adható lesz a doboz, így nem csupán egyszer ajándékozunk benne, illetve magát a ...

 Kicsit eltűntem, de ennek is megvan az oka. Még így karácsony reggel is volt aki eszembe jutott,illetve magunknak is akartam karácsonyfa díszt készíteni, ezért még nem fejeztem be teljesen az ajándék készítési procedúrát. Nálunk a karácsony nem a nagy dolgokról szól,sokkal inkább a gesztusokról.  Nincsenek elvárások,  inkább apróbb meglepetésekkel kívánunk a másiknak örömet szerezni, kikutatni, hogy mire vágyik. Felesleges kacatokra nincs szükségünk.  Mutatok párat az idei díszekből ...igyekeztem mindegyiket lefényképezni, de ez kb. Lehetetlen küldetés volt,hisz az advent végén már elkezdtem osztogatni belőle:   Bemelegítésképp egy pár angyalka    Szerencsés voltam mert viszonylag korán ráhangolódtunk az ünnepekre, így az albérletben már december első felében ünnepi díszbe öltöztettük a lakást, felöltöztettük a műfenyőnket, így sokszor nagyon autentikus képek készülhettek a díszekről.   Ennyiről van képem. De készült még egy szürke -fehér,  ...