papírszerelem

 Évek óta nagy dilemma, hogy a lelki bonbonokon legyen a hangsúly, ne az édességeken. Nem azért, mert ne lenne fontos, hogy néha kényeztessük magunkat. Inkább tudatosságból. Néha nem mondom, jólesik egy kocka csoki vagy egy szelet a kedvenc süteményemből ( I❤️képviselőfánk)... Azért hiányos, mert nem minden naphoz tartozott kis csomag. (Leszoktatás az édesség cunamiról) De se nem egészséges, se nem ez a lényeg. Attól, hogy minden nap megeszek egy kis nasit azzal a címszóval, hogy "megnyugtat" , "hangolódom a karacsonyra" , "mert megérdemlem" még nem kerülök sokkal közelebb az ünnep lényegéhez. "Az ünnep azé, aki várja" - írja Szabó T.Anna, de hogyan lehet jól csinálni ezt a várást. Mert nem mindegy, hogy várjuk/vágyjuk az ünnepet vagy pedig várakozunk, unottan, hosszan, idegesen, mint ahogy az orvosnál vagy a hivatalokban szoktunk. Idén egy hagyományosnak mondható naptárat képzeltem el, ami küllemében hagyományosnak mondható, mint bármely boltban...

 Mindig is odavoltam a rajzórákért, a csendéletekért és a színekért. Persze az énekórán (és még sok más alkalommal is) előszeretettel rajzolgattam ezt - azt, de magamtól csak ritkán kezdtem neki festegetni. Az egyik legnagyobb hatással volt rám az ecsetvonásaival, káprázatos színeivel Vincent van Gogh. A méltán híres és gyönyörű napraforgói ihlették az idei nyár lakásdekorációját. Akármikor beléptem a lakásba, mindig jó kedvem lett... Aztán mivel a nyár nekem egyet jelent a vidámsággal, színekkel, így ajándékba is készült néhány napraforgós ajtódísz: (az első képen igen, egy igazi katica bogár 🐞 pihent meg a virágon) 

 Kicsit elvesztem, de az alkotás a nyáron is folyamatos volt.  Mutatok párat ebböl: Készült saját részre (!!!) Egy menta színű quilling nyaklánc.  Készültek még nyári szülinaposoknak illetve esküvőre pénzátadók, képeslapok is. Azt most csak úgy ide ömlesztem mindenféle kommentár nélkül:  A befőző címkék sem maradhatnak el 😀 🍑🍐🍊🍓